Településszociológiai tanulmányok

ZEMPLÉNI ÁTJÁRÓ (szerk.: Tibori Tímea)
Magyar-szlovák összehasonlító komplex képzési program a romák felzárkóztatásáér

A kötet egy kutatási beszámoló, a „Magyar-szlovák összehasonlító komplex képzési program a romák felzárkóztatásáért” című projekt zárójelentése. A munkacsoportok vezetői egy-egy fejezetben összefoglalást adnak 2004 szeptember – 2007 szeptember közötti időszakban a Zempléni Kistérségben végzett tevékenységükről, felhasználva a projekt megvalósítása során elkészült legfontosabb dokumentumokat.
A projekt fő célja az volt, hogy a munkaerőpiacról legnagyobb számban kikerült romákat képzésekkel, információáramlással segítsék a munkához jutásban, ezáltal javuljon életminőségük, és a régióban csökkenjen a társadalmi feszültség. Mindez mintául szolgálhat a halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a munka világába történő integrálásához, és a többségi társadalom által való elfogadtatásához.
A program mintaértékű, komplex (mérés, képzés, foglalkoztatás, mentorozás) felzárkóztató tevékenysége révén hozzá kívánt járulni a roma lakosság társadalmi-gazdasági integrációjához, az EU-csatlakozásból adódó munkaerő piaci átalakulásokhoz való felkészítésükhöz, ugyanakkor identitásuk megőrzéséhez is.

T. Kiss Tamás – Tibori Tímea: EGYÉN ÉS KÖZ(ÖS)SÉGE Mozaikok Hajós község életébő

Az 1982 és 1986 között Hajóson folytatott kutatási eredményeket két kötet összegezte: a Népművelés Intézet kiadásában, 1986-ban, csekély példányszámban megjelenő Hajósi mozaikok, és a Művelődéskutató Intézet gondozásában, 1988-ban kiadott Hajósország, mely megjelenése idején nem juthatott el minden társadalomtudománnyal foglalkozó kutatóhoz, intézményhez és érdeklődési csoporthoz. A korabeli kiadványok elsősorban a település közösségeivel, közösségi színtereivel, az egyén és a közösség/ek viszonyaival foglalkoztak.
A mostani kötet részint a korábban megjelenteket tartalmazza, részint olyan kutatási tényanyagokkal egészült ki, melyek azokból kimaradtak. A könyv családinterjúkkal bővült, melyek bepillantást engednek a rendszerváltásokat átélő hajósi svábok mostani életébe.
A kismonográfia Hajós község kapcsán megannyi megismerési dimenziót kínál, így például etnikait, történetit, gazdálkodásit, közművelődési és kulturális tartalmút, illetőleg pszicho-históriait, amennyiben az életút-interjúk egykori és újabb anyagai egybeolvassuk.

Város és vidéke
szerkesztette: Rácz Attila

A Város és vidéke kötet megjelentetésének elsődleges célja egy olyan sorozat elindítása volt, amely a társadalomtudományi kutatás kvalitatív és kvantitatív módszerivel külön-külön is, valamint azok ötvözésével tárja fel a vidék társadalmi sajátosságait, változásait. További cél egy olyan kutatásmódszertani képzés eredményeinek bemutatása, amely a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékén, a Feleky Gábor által elindított „Szeged Studies” kvantitatív kutatási program képzési rendszerbe való integrálásával kezdődött, majd pedig később kollégám Letenyei László és az általam vezetett kvalitatív és kvantitatív technikák ötvözésének használatára építő településszociológiai kutatószemináriumok beindításával folytatódott. A szerzők jelenlegi avagy már végzett szociológus hallgatók, akik a vidék társadalmának kutatása terén egyébként is nagy múltra visszatekintő, a szegedi egyetemhez kötődő kutatói hagyományok ifjú folytatói. Ebben az első sorozatindító kötetben az emberi együttélés tanulmányozását tartottuk fontosnak az alföldi város és vidéke vonatkozásában, ezért választottuk elemzési keretként a települési szintet, azt a többé-kevésbé természetes közeget, melyben életünk (emberi kapcsolatokkal, megélhetési erőfeszítésekkel, társulási törekvésekkel, konfliktusaival, be- és „kiilleszkedéseivel”, stb.) szerveződik.