Önálló kötetek

Zalai Anita:
Politikai pártok Spanyolországban 1931-1936.
Belvedere Meridionale, 2011

262 p.
ISBN 978-963-9573-22-2
Kiadói ár: bruttó 2100 Ft

Zalai Anita e kötete a főszerepet játszó politikai pártok történetének, keletkezésének és szerepének bemutatásával új összefüggésekre világít rá, és ezáltal érthetőbbé teszi nem csupán a köztársaság, hanem az azt követő polgárháború történetét is. A szerző kutatásai során spanyolországi levéltárak, illetve a Magyar Országos Levéltár dokumentumaira, valamint a korabeli sajtóorgánumokra támaszkodott. A munka értékét tovább emeli a spanyolországi események magyarországi visszhangjának bemutatása. A kötet hézagpótló jellegű, új információkkal gazdagítja mind a spanyol történetírást, mind a magyar hispanisztikai kutatásokat.

Kiss Róbert Károly – Vajda Tamás (szerk):
Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola története.
Belvedere Meridionale, Szeged, 2010

2008 novemberében jeles évfordulót ünnepelt a hazai pedagógiai és neveléstörténeti szakma, valamint a szegedi érdeklődő közönség. Nyolcvan évvel korábban nyitotta meg kapuit a Budapestről Szegedre költöztetett Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola, amely magas színvonalú kutató, oktató és nevelő tevékenységének köszönhetően a város tudományos közéletének egyik meghatározó, országosan ismert és elismert jelképévé vált. A főiskola jogutódaként működő Juhász Gyula Pedagógusképző Kar és Szegedi Tudományegyetem Szaklevéltára a jeles évforduló alkalmából 2008. november 18-án egynapos felsőoktatás-történeti tudományos konferenciával emlékezett meg a főiskolai pedagógusképzés Szegedre kerüléséről, valamint az 1928 és 1947 közötti két évtizedéről.

Kötetünk célja, hogy bemutassa azt az 1928 és 1947 között különböző oktatási intézmények (gyakorló polgári iskola, tanárképző főiskola, egyetem, tanítóképző intézet) szoros és összehangolt együttműködésével megvalósuló oktatási és nevelési munkát, amely a főiskolai pedagógusképzés történetének egyik legfényesebb, elismerésre leginkább számot tartó, mégis napjainkig méltatlanul mellőzött korszakává teszi a vizsgált két évtizedet.          

Miklós Péter (szerk.):
Újragondolt negyedszázad - Tanulmányok a Horthy-korszakról.
Belvedere Meridionale, 2010

„Egy történeti korszak vizsgálatának számos feltétele van, s többek között a közvéleménynek is tisztában kell lennie azzal, hogy az adott kérdés a politika vagy a történettudomány körébe tartozik-e? Napjainkban a Horthy-korszak iránt ismét megélénkült az érdeklődés. A szakmai viták mellett sajnos várható, hogy politikai manipulációban jártas körök megpróbálják ismét, felújítva az 1990-es évek első felében alkalmazott retorikát a „Horthy-fasizmus” szakmailag elfogadhatatlan rémképével befolyásolni a közvéleményt.

Belényi Gyula:
Az állam szorításában - Az ipari munkásság társadalmi átalakulása Magyarországon 1945-1965
2009,

367 oldal
ISBN 978-963-9573-62-8
Ár: 1800 Ft + ÁFA

Jancsák Cs. - Nagy G. D. - Szűcs N. (szerk.)
Céhem vándorkönyvei - Tanulmányok a 60 éves Pászka Imre tiszteletére.
Belvedere Meridionale, Szeged 2009.

Jancsák Csaba (szerk.)
Fiatalok a Kárpát-medencében - Mozaikok az ifjúság világáról.
Belvedere Meridionale, Szeged, 2009.

A legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter. Klebelsberg Kuno kora és munkásság
(Szerkesztette: Miklós Péter)
Szeged, Belvedere Meridionale, 2008. 255 old

Klebelsberg Kuno tevékenysége a modern korral foglalkozó történészek mellett elsősorban a kulturális és oktatási területeken tevékenykedők számára ismert. Ezt a kört szélesítve könyvünkkel meg szeretnénk szólítani valamennyi a kulturális értékek megőrzése és ápolása iránt fogékony polgárt abban bízva, hogy e kötet segítségével jobban megismerik majd a két világháború közötti magyar művelődéspolitika alapjait megteremtő miniszter munkásságát. Tény: a közoktatásban résztvevő diákok, a magasabb szintű stúdiumokat folytató hallgatók és a szélesebb közvélemény is ismeri Klebelsberg művelődéspolitikájának bizonyos elemeit és rétegeit, a forrásokra és pozitív adatokra alapozott komplex kép azonban hiányzik.
Ezzel a kötettel a reális és alapkutatások mentén született megállapításokra épülő Klebelsberg-kép kialakuláshoz szeretnénk hozzájárulni. Reméljük, hogy a könyvben szereplő tanulmányok – amelyek különböző tudományágakban alkotó elismert kutatók munkái – nemcsak a szűkebb szakmai körök, de a nagyközönség számára is érdekesek, s eredményeikből kiindulva sokan alkotják meg saját véleményüket a kultuszminiszter életéről, munkásságáról, koráról. A könyvhöz Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök és a Zakar Péter főiskolai tanár írt előszót. A kötetet képmelléklet egészíti ki, amelyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum Történeti Fényképtárának anyagából válogatott Miklós Péter és Tóth István.
A könyvben szereplő tanulmányok: T. Kiss Tamás: Klebelsberg, az „aktív és produktív” ember; Sipos József: Klebelsberg Kuno belügyminisztersége és az 1922-es nemzetgyűlési választások; Kudlacsek Zsigmond: Klebelsberg Kuno művelődéspolitikájának alapjai Huszti József kutatásainak tükrében; Gyulay Endre: Egy korát ismerő ember; Kiss Róbert Károly: Népművelés és népiskolák Klebelsberg Kuno életművében; Koncz Sándor:Népiskolák Klebelsberg Kuno Hódmezővásárhely külterületén; Ujváry Gábor: „A kultúrpolitikai fegyverletétel önkéntes lenne.” Klebelsberg Kuno kulturális külpolitikája; Minker Emil: A szegedi egyetem kolozsvári hagyományai és 1921–1928 közötti története; Jancsák Csaba: Történelmi reform a tanárképzésben – az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Szegedre kerülése, szervezeti kereteinek és képzési rendjének kialakítása és a szegedi egyetemmel való kooperáció egyes kérdései (1928-1937); Miklós Péter: Klebelsberg és a szegedi egyetem hittudományi karának terve; T. Kiss Tamás: Jegyzetek Klebelsberg Kuno kultuszminiszter egyházpolitikájáról; Hencz Péter: Gróf Klebelsberg Kuno betegsége, halála és temetése; Haág Zalán István: A klebelsbergi életmű hivatalos értékelésének első megnyilvánulásai (1932. október); Bogoly József Ágoston: Értékőrző látásmód a kultúrában és a tudományban. Klebelsberg Kuno művének kultúratudományi távlatai

Gebei Sándor: Az erdélyi fejedelmek és a lengyel királyválasztások
Szeged, 2007, 416p. B/5

Gebei Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora. Legújabb műve ezúttal a közös lengyel–magyar múlt egy kevéssé ismert szeletét tárja a szakma és az olvasóközönség elé. Széleskörű kutatómunkán alapuló, magyar, lengyel, orosz és latin nyelvű források felhasználásával készült műve Közép- és Kelet-Európa viharos századaiba vezeti el az érdeklődőket. A lengyel trónért folytatott hatalmi harcokban a kor sajátos viszonyai miatt a más hatalmakhoz képest kis Erdély is szerepet kapott. Sikerek és kudarcok évszázadai ezek, mind a lengyel, mint pedig az erdélyi – magyar – történelemben. Lengyelország hódítók áradatával küzd meg, miközben belső viszonyai egyre ziláltabbak lesznek. Hazánk is hódítókkal küzd, sokszor a puszta túlélésért. Ezen történelmi párhuzamok is bizonyítják, hogy a lengyel–magyar nép között létezik egyfajta történelmi sorsközösség. Ezt támasztja alá, ezt mutatja be a történettudomány eszközeivel Gebei Sándor is jelen munkájában.
A szerző törekszik arra, hogy a vizsgálat tárgyává emelt lengyel királyválasztásokat a maguk komplexitásában láttassa. Ennek megfelelően vizsgálja a Rzeczpospolita államának a működési elveit, az interregnumok speciális jellemzőit, a nemzetközi viszonyok pillanatnyi helyzetét a királyválasztások ideje alatt s figyelembe veszi Erdélyi Fejedelemség külpolitikai tevékenységét meghatározó kettős függőséget.

A források bűvöletében: Ünnepi tanulmányok Katona Tamás 75. születésnapjára
(szerk. Hermann Róbert – Zakar Péter)
Szeged, 2008, 544p. B5

Katona Tamás, a magyar történettudomány meghatározó alakja idén töltötte be 76. életévét. Tanítványai, barátai elhatározták, hogy egy kötettel tisztelegnek mesterük, kollégájuk, a kiváló előadó és pedagógus előtt. A kötet átadásával ugyan elkéstünk de annál nagyobb örömet okozhattunk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kutatójának "A források bűvöletében. Ünnepi tanulmányok Katona Tamás 75. születésnapjára" c. kötetünkkel, hiszen dacára a hosszúra nyúlt szerkesztésnek, senki sem figyelmeztette az ünnepeltet a könyv várható megjelenésére. A kötetben olvasható tanulmányokat úgy válogattuk össze, hogy Katona Tamás életművének két fontos területéhez az 1848/49-es szabadságharchoz, illetve a külpolitikához kapcsolódjanak. A 26 szerző által írt tanulmányok után az olvasók fellapozhatják Katona Tamás történeti munkásságának bibliográfiáját is. A könyvet minden 19. századi magyar történelem iránt érdeklődő olvasónak jó szívvel ajánljuk.
Tartalom: Balla Tibor: Közös hadsereg kontra honvédség, avagy a birodalmi érdek elsőbbsége. Ferenc József magyar katonái a dualizmus korában;  Csikány Tamás: Baj van Köpecen!; Csorba György: Egy török-magyar szövetség ajánlata 1849-ből; Dér Dezső: A kassai 20. honvédzászlóalj, avagy egy sikertelen alakulatszervezés története 1848 – 49-ben; Erdődy Gábor: Belgiumi radikális sajtóvélemények a magyarországi polgári forradalmi átalakulás kérdéseiről 1848-ban; Gángó Gábor: Vihar után. Szerkezet és kontextus Eötvös József Uralkodó eszméiben az 1848-as mozgalmak fényében; Hajagos József: A felső-tiszai hadtest élelmezési rendszere 1848. decemberétől 1849. március közepéig; Hermann Róbert: A tizenhatodik aradi vértanú – Ludwig Hauk; Hernády Zsolt: A hadi parancsnok. Schweidel József tábornok pesti városparancsnoksága 1849-ben; Kedves Gyula: Répásy Mihály honvéd tábornok a szabadságharc lovassága élén; Kemény Krisztián: Adalékok az 1848-ban a frankfurti német nemzetgyűléshez küldött magyar követség történetéhez; Kovács István: A Ko³odziejski-család leghíresebb tagjai, avagy merénylet Bem tábornok ellen; Kurucz György: Válogatás Festetics Tasziló központi birtokigazgatásának 1848. évi ügyirataiból és protocollumaiból; Marjanucz László: A törvényhatósági önkormányzat helyreállítása Szegeden; Molnár András: Deák Ferenc reformkori leveleiből (1832 – 1848);  Nagy Sándor: A szerb felkelés kirobbanása 1848 kora nyarán – egy határőr vidéki katona-bürokrata szemével; Pelyach István: Batthyány Lajos gróf miniszterelnöki kinevezésének történetéhez; Pete László: A Frangepán-csapat; Pollmann Ferenc: Dualizmuskori honvédségünk vezérkari főnökeiről; Reznák Erzsébet: „A nemzet csak jogost akarjon…” Kossuth Lajos levele Bobory Károly országgyűlési képviselőhöz CeglédreRosonczy Ildikó: Paszkevics és az orosz hadsereg 1831-ben lengyel földön; Süli Attila: A székely határvédzászlóaljak története; Szakály Sándor: Egy katonai attasé felmentése és nyugállományba helyezése 1941-ben; Szörényi László: Vadonffy Bertalan instanciája a Magyarok Istenéhez. Az Elveszett Alkotmány kihagyott segélykérése; Vizi László Tamás: „Emelte a honfiui kegyelet”; Zakar Péter: Az aradi rendház 1848-49. évi naplója.

Pászka Imre: Narratív történetformák. A megértő szociológia nézőpontjából.
Szeged, 2008, 520p. B5

A szerző vélekedése szerint a társadalom egy képződmény, egy fogalom, amely ellenképződményekből és ellenfogalmakból áll, ilyen az alany és társadalom, egyén és társadalom, mindezek ugyanazon érme két oldalát jelentik, amit „társadalomvilágának” is nevezhetünk. Az egyén élettörténete lényegében a szocializált egyén társadalmi lényegiségének része, amely kollektív történetbe és az emberiség történetébe ágyazott. Megélt életének története mégsem a nagybetűs történelem, hanem az, amely mindebből és társas világának szövetéből a fejekben, a gondolatfolyamatokban épül fel, ahogyan egy csoport egyénei a megosztott és közös tapasztalataikat elbeszélésekben, mítoszokban, történetekben kifejezik, kinyilvánítják, kidolgozzák és közvetítik. Az életről szóló folyamatos párbeszéd lényegében a tapasztalatok, a benyomások, az élmények, a vélemények cseréje a kortársak között a jelenről, a jelenvaló múltról s az esetleges jövőről. Ezekben a dialógusokban jelenik meg az egyén viszonya a világhoz, amelyben él, kísérik mozgását a szociális térben és a történelmi időben. A folyamat belső és külső körülményeinek összejátszása bonyolult, többnyire „sem megfigyelni, sem megfilmesíteni” nem lehet – az élettörténeti elbeszélésekből tárulhat fel.

DIXIT ET SALVAVI ANIMAM MEAM:
Tanulmányok a 65 éves Szegfű László tiszteletére

Szegfű László tanszékvezető főiskolai tanár életpályája mérföldkőhöz érkezett, és eddigi életútja, alkotásai egy pillanatra megálljt parancsolnak neki, hogy rövid számvetés után az elkövetkező évek munkájához erőt meríthessen. E "szent pillanatot" használják ki most barátai, pályatársai, tanítványai és tisztelői, hogy ünnepi tanulmánykötettel előtte tisztelegjenek.
Tartalom: T. Horváth Ágnes: A császárok és a birodalmi katonai vezetők hatalmi erőviszonyainak változása Róma V. századi történelmében; Makk Ferenc: Etelközi magyarok francia forrásban; Blazovich László: A Dél-Alföld népe; Rácz Lajos: Éghajlati változások a Kárpát-medencében a középkor idején; Nyulassy Ágnes: Borisz a források tükrében; Koszta László: A magyar székeskáptalanok kanonokjai 1200-1350; Kordé Zoltán: A székelyispánok igazságszolgáltatói szerepköre 1467 előtt; Petrovics István: A középkori Szeged egyháztörténete az újabb kutatások fényében; Papp Sándor: "Költ Zilidicse hónapban azaz júliusban". A fordításban fennmaradt, vagy nem törökül írt oszmán okmányok dátumaihoz; Kruppa Tamás: Ferencesek vagy jezsuiták? Tervek az erdélyi katolicizmus feltámasztására; Tóth Sándor László: Bocskai István és a durbanc(s)ok; Balog Erika: Adalékok Hódmezővásárhely XVIII. századi történetéhez; Döbör András: A magyar nyelv ügye a felvilágosodás-és reformkori magyar sajtóban. A pozsonyi Magyar Hírmondó 1780-as és a Jelenkor 1832-es évfolyamának összehasonlító elemzése; Petrusán György: Kossuth és Blacescu; Bíró Csaba: Vérengzés Szőregen és Szegeden 1848. október 15-én; Zakar Péter: Az aradi rendház naplója 1848 tavaszán; Mészáros Csaba - Mészáros Ferenc: A törökszentmiklósi római katolikus egyház rövid története; Nagy Tamás: A római megegyezés a Déli Vasút felosztásáról; Marjanucz László: Makó társadalmának népességi és társadalmi viszonyai a két világháború között; Zalai Anita: A spanyol baloldal pártja a Második Köztársaság kikiáltása után; Kiss Gábor Ferenc: Rohamkiképzés a Magyar Királyi Honvédségben 1938-1941; Forró Lajos: Magyarellenes atrocitások a Délvidéken; Babos László: Az iraki-iráni háború rövid története (1980-1988); Jancsák Csaba: Az átalakuló magyar tanárképzés és a felsőoktatási hallgatók világának változásai; Szénási Éva: A demokrácia megújításának lehetőségei az ezredfordulón; Sulyok Hedvig: Cégérek és patikák; Kovács Zoltán: a magyar népesség fogyási folyamata a XIX. Század végétől, következmények; Szegfű László szakirodalmi munkássága (Balog Éva)

Péter László: Az én besúgóim – F-dossziém
Szeged, 2007. 223p. Egyedi méret (12,5x19)

A kötet iratainak túlnyomó része Péter László 1956 után meghurcoltatásáról szól. A mai olvasót megdöbbentik a szöveghű közléssel megjelenített ávéhás nyelvi sutaságok. Érdemes végiggondolni, milyen lehetett az a rendszer, amely a nyolc általánost is éppen csak elérő műveltségű emberek föladatává tette egyetemet végzett célszemélyek megfigyelését és ugyancsak egyetemet végzett megzsarolt vagy önkéntes ügynökök szakmai és politikai vezetését.

A 21. században élők többségének ma már fogalma sem lehet arról a korszakról, amely alattvalóiról kartotékadatok millióit gyűjtötte össze csak azért, hogy megvalósíthassa a társadalom teljes ellenőrzését. Az alábbi válogatás a legjobb bizonyíték arra, hogy az állambiztonsági szervek adatgyűjtő mániája mennyire értelmetlen és még az elnyomó rendszer szempontjából is részben fölösleges volt, hiszen olyanról gyűjtöttek lázas szorgalommal „kompromittáló” adatokat, aki valójában semmit sem tett a kádári diktatúrával szemben azon túl, hogy különvéleményét megőrizte.

Péter László:1956 előtt, alatt, után
Szeged, 2006. 228p. Egyedi méret (12,5x19)

A kötet gerincét Péter László cikkeinek gyűjteménye alkotja, melyek között több olyan is található, melyet nem jelentettek meg különböző indokokra hivatkozva. A könyv tartalmaz még olyan fontos jegyzőkönyveket és leveleket, melyek elősegítik az 1956-os szegedi és környékbeli események megértését.

Újszászi Ilona:A szabadság pillangója - 1956 Szegeden, az egyetemen
Szeged, 2006. 435p

Újszászi Ilona interjúkötete megmutatja az ötvenes évek, 1956 és az azt követő évek valóságának egy-egy szeletét..
Az Elődök című fejezetbe az 1956 előtti szerepükért politikai üldözött, majd 1989-ben rehabilitál tudósok portréja került - betűrend alapján sorrendbe állítva.
A Szereplők között valló személyek mindegyike a szegedi egyetemen, a városban és az országban történtekhez szolgáltat adalékot. Élre került a MEFESZ megalapításáról, a szabadság pillangójának megszületéséről Kiss Tamás által elmondottak. Ám a többi szereplő párhuzamos történetének sorrendjét már a mesélők nevének betűrendje adja.
A Tanúk című fejezetben a Szegedhez 1956-ban semmilyen szállal nem kötődő személyek története kapott helyet.
A Bírák cím alatt négy történet került csokorba, s a szerző igyekezett számba venni: mikor mit tudtunk a forradalom áldozatairól.
Az Értékelők elnevezésű blokkban az elmúlt 17 évben a szerző által írt és megjelent cikkek - évenkénti sorrendbe gyűjtve - fölvillantják 1956 helyi megítélésének színeváltozását, 1956 történetének történetét. E fejezetet, s a kötetet a Melocco Miklóssal készített interjú zárja - a szabadság lepkéjének gondolatáról.
.

Bokor Pál: Szegedországtól Magyarországig
Szeged, 2005. 133p.

A könyv anyaga a történelem egy olyan időszakát mutatja be, melyről a ma embere sokáig csak hiányos és meghamisított eseményeket olvashatott. 1945-tol a politikai berendezkedés és hatalom tűzzel-vassal irtott minden olyan kiadványt, mely az 1919-es proletárdiktatúra 133 napos uralkodásáról valós, tárgyszerű ismertetést adott volna. A könyv 1939-es megjelenése után a II. világháború kitörése után nem kerülhetett kereskedelmi forgalomba. A család birtokában megmaradt példány alapján készült ez a kiadvány, melyet Kiss Gábor Ferenc látott el magyarázó jegyzetekkel.

Süttő Szilárd: Anjou- Magyarország alkonya 1-2 kötet

A kötet Magyarország politikai történetével foglakozik, Nagy Lajostól Zsigmondig, az 1384-1387. évi belviszályok okmánytárával kiegészítve. Fontos adalékokkal szolgál e kiadvány a korszak kutatóinak és az érdeklődőknek is.

Süttő Szilárd: Anjou- Magyarország alkonya 1-2 kötet

A kötet Magyarország politikai történetével foglakozik, Nagy Lajostól Zsigmondig, az 1384-1387. évi belviszályok okmánytárával kiegészítve. Fontos adalékokkal szolgál e kiadvány a korszak kutatóinak és az érdeklődőknek is.

Zakar Péter: Az Esztergomi Érsekség 1848/49-ben

A szerző arra vállalkozott, hogy zömében publikálatlan levéltári források alapján elemezze a főegyházmegye helyzetét a polgári forradalom időszakában. Könyve megismertet az érsekség kormányzatával, papságának a forradalomban és a szabadságharcban játszott szerepével, a főegyházmegye gazdaságával, majd a szabadságharc leverését követő megtorlásnak az intézkedéseivel. Zakar Péter munkája nem pusztán a szakmai közönség számára nyújt újdonságokat. A kötetben megdöbbentő emberi sorsokat, továbbá egyház és magyarság, egyház és liberalizmus mindnáig sokat vitatott kapcsolatát követheti nyomon az olvasó.

Pap József: Magyarország vármegyei tisztikara a reform végétől a kiegyezésig

Pap József hatalmas mennyiségű levéltári forrásanyagot dolgozott fel, amikor 6 vármegye tisztviselőinek adatait egy több mint két évtizedet meghaladó intervallumban összegyűjtötte. Az eredmény egy nagyvonalú, ugyanakkor szilárdan megalapozott összegzés az abszolutizmus-kori megyei tisztikarok összetételéről. A szerző a történetírás egyik "dogmáját" tette vizsgálat tárgyává, amikor azt kezdte kutatni, hogy a magyar politikai elit valóban olyan egységesen felvette-e a passzív rezisztencia hősi pózát, amint az a köztudatban él? Lényeges kérdéseket tesz fel, logikus eljárásokkal keresi a választ, meggyőző következtetéseket von le, s ezekben csak addig megy el, ameddig adatainak tényszerűsége megengedi.

Kubinszky Mihály: Emlékképek a 424-esről.
Szeged, 2002

Prof. Dr. Kubinszky Mihály (1927), a Soproni Egyetem professzor emeritusza, a Soproni Városszépítő Egyesület elnöke. Szakmai kvalitását a Magyar Tudományos Akadémia építészeti bizottsága rendes tagsággal ismerte el. Kortársai és utódai számára is csodálatra méltó igényességgel és sokoldalúsággal vizsgálta nemcsak a magyar, hanem az egykori Habsburg Monarchia más területeinek vasúttörténetét is. Látókörének szélesedését jelzi, hogy Európa nyugati felében sorra jelentek meg könyvei Ausztria, Svájc és Anglia vasútépítészetéről, de társszerzője volt az azonos témájú német monográfiának is. Magyarországon is több vasúti és építészeti kötetnek és sorozatnak szerzője, társszerzője vagy szerkesztője.
Nemcsak írt a vasútról, hanem évtizedeken keresztül fotózta is azt. Első fotózási engedélyét még disszertációjához kapta, de a pártállami szigor később is csak épületek megörökítését engedélyezte. A 424 sorozatú gőzmozdony a MÁV egyik legsikeresebb és egyértelműen legismertebb mozdonytípusa. Kubinszky Mihály az 1970-es évek elejétől tudatosan próbálta megörökíteni a gőzkorszak utolsó évtizedét. Fekete-fehér és színes filmre egyaránt csodálatos felvételek százait készítette a még működő gőzmozdonyokról. Neki is egyik nagy kedvence a 424-es volt, és lehetőségéhez mérten feltérképezte a mozdonytípus teljes trakciós területét - szülővárosától, Soprontól Kétegyházig, Sátoraljaújhelytől Murakeresztúrig. Több mint negyedszázad telt el, amikor egy vasúti fotókiállításra anyagot választva megszületett a gőzmozdonyos fotóalbumok kiadásának ötlete. A kötet sikere esetén más mozdonyokról szóló hasonló kiadványokkal sorozattá fejleszthető.

Találkozások neves történészekkel. (tanulmánykötet)
Szeged, 2001. 303p. A/5

Tartalom: Maróti Egon: Görög versenyek római háttérrel; Berta Árpád: Magyar törzsek és törzsnevek; Makk Ferenc: Etelközi magyarok francia forrásban; Tóth Sándor László: A honfoglalás szakaszai; Kristó Gyula: A magyar állam kezdeteiről - egyes szám első személyben; Szegfű László: Gondolatok a Kárpát-medence IX-XI. századi kereszténységről; Marossy Alfonz OFM: Cluny szerzetesi élete Szent Gellért korában; Bakay Kornél: A nemzeti királyeszme az Árpád-korban; Papp Sándor: A steppe a XIII. században; Lele József: A vazallusok szövetsége a tizenöt éves háborúban; Ivanics Mária: Hitharc vagy hadivállakozás; Demény Lajos: Székely lustrák a fejedelem kori Erdélyben; Benda Kálmán: Szenci Molnár Albert magyar zsoltárai; Marjanucz László: Adalékok a szegedi zsidóság településtörténetéhez; Hermann Róbert: Kossuth és tábornokai; Pelyach István: Útban az emigráció felé; Csorba László: Kossuth egy újabb szabadságharc feltételeiről az 1860-as évek első felében; Csonkaréti Károly: A császár-királyi haditengerészet 1786 - 1914 között; Romsics Ignác: A nagyhatalmak és az Osztrák - Magyar Monarchia felbomlása; Ormos Mária: Magyarország és Európa a két világháború között; Szakály Sándor: A magyar királyi honvédség tisztikarának létrejötte és összetétele (1919 - 1944)

Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged, 2000 (tanulmánykötet)
Szeged, 2001

A szegedi történész a magyar történelem döntő fontosságú korszakát elemzi. Könyvéből megismerhetjük a tizenöt éves háború csatáit, várostromait, emellett a szerző kitér a korabeli Erdély politikai viszonyaira is.